A képlet nagyon egyszerű volt: nem volt szabad kikapnunk ahhoz, hogy biztosan ünnepelhessünk.

Először az ifjúságiak meccsén arattunk nagyon sima, 6-1-s győzelmet, amellyel biztossá vált, hogy ifi csapatunk a tavalyi ezüst után idén egy fokkal feljebb lép a dobogón, és megnyeri a bajnokságot. U-19-es csapatunk az utolsó 11 bajnokiját (!!!) egyaránt megnyerte, a tavasz folyamán mindössze egyetlen vereséget szenvedett. (hazai pályán, Köröstarcsa ellen) Sikerükhöz ezúton is szeretnénk gratulálni, valamint az elmúlt két év fantasztikus eredményeihez, amelynek mérlege egy ezüst és egy aranyérem. Gratulálunk!

Doboz - Nagyszénás: 1 - 6 
G.: Kulcsár, Nagy F. (2), Nagy Sz. (2), Váczi. 
Godár Tibor: Úgy gondolom, hogy ebben a kiélezett bajnokságban mindenképpen megérdemeltük a bajnoki címet, hiszen mindösszesen egyszer veszítettünk a tavasz folyamán. Ezért szeretnék minden egyes játékosomnak köszönetet mondani ehhez a remek teljesítményhez. Vezetőként szeretnék mindkét csapatnak gratulálni a bajnoki címhez. Ezt az érzést nem is lehet szavakba foglalni, ezt át kell élni!

Az ifik mérkőzés és ünneplése után a felnőttek találkozója következett. Kezdőcsapatunk az alábbi volt:

Pajkó - Simon - Godár, Szikora,Őze - Szilágyi, Vili, Boér Zs., Asztalos - Kókai,Tasi.
Csereként lépett pályára: Szabó, Kozma, Kiss, Kárai R.

Ismét sokan kísérték el csapatunkat Dobozra is, ahol nem volt kisebb a tét,mint a bajnoki cím. Azonban ezt a kérdést gyakorlatilag hamar lezártuk, és negyed óra alatt megnyugtató előnyre tettünk szert: először Simon lőtt óriási gólt szabadrúgásból, pár percre rá Tasi bal lábas lövése akadt be, majd csatárunk duplázni tudott, egy bedobás után szépen emelt a kapuba. Tizenöt perc után tehát már 3-0-ra vittünk, ahhoz, hogy biztosan ne ünnepelhessünk, négy gólt kellett volna kapnunk. A félidő további részében is szinte csak előttünk adódtak helyzetek, Kókai lehetőségeit kell főleg megemlíteni, a hazaiak nem tudtak veszélyes helyzeteket kialakítani, így megnyugtató, három gólos előnnyel mehettünk a szünetre.

A második félidőre kapust cseréltek a hazaiak, és talán egyre inkább elfáradtak - ezáltal előttünk továbbra is sorra jöttek a ziccerek. Kókai előbb centikkel maradt le egy beadásról, később nagyon önzetlen volt, amikor passzolt az ötösön belül. Majd a csereként beálló Szabó vihette a kapusra a szélről befele húzva, de ezt sem használtuk ki. Pár perccel később Szabó szerzett labdát a hazaiak tizenhatosa előterében, passzából Tasi lövését blokkolták - ám a kipattanó labdát Godár remekül ívelte Tasi fejére, aki második próbálkozásra már meglőtte önmaga harmadik, csapatunk negyedik gólját, 0-4.

Ezt követően kicsit leült a meccs, a hazaiak pedig elkezdtek támadni, és sokkal könnyebben jutottak el a kapuig,mint az első félidőben. Pajkó védett egy ziccert, később remek helyzetből mellélőtt a csatár, a harmadik próbálkozás azonban már góllal zárult, ezzel szépítettek a hazaiak, 1-4.

Két percre azonban sikerült válaszolnunk: egy szabadrúgás mögé Tasi állt oda, erőből leadott lövése pedig a kapuban kötött ki, 1-5.
Erre is volt válaszuk a hazaiaknak, szinte a középkezdésből újabb gólt szereztek, 2-5 volt ezzel az állás.

Kettő perc volt hátra a rendes játékidőből, amikor Boér Zs. szögletét Szabó csúsztatta tovább, a kapu előterében pedig érkezett Kárai R., és befejelte a labdát, így 6-2-re vezettünk.

Ám maradt még egy gól erre a szezonra, az eeddigre széteső dobozi csapat mellett könnyedén passzolgathattunk, Szikora indult meg, és a kapussal szemben, védőktől nem zavartatva, okosan tekerte el a labdát, kialakítva ezzel a végeredményt: 2-7.

A lefújás után pedig elkezdődött az ünneplés, hiszen csapatunk legutóbb 1988/89-es szezonban volt bajnok (akkor a megye I. osztályban) és klubunk harmadik bajnoki címét szereztük meg 23 éves szünet után. Az egész szezonban nyújtott teljesítményért hatalmas elismerés és gratuláció jár a csapat minden egyes tagjának, Boér Gábor edzőnek, a vezetőknek, a szurkolóknak, és mindazoknak, akik segítették a szezon során a csapatot bármilyen formában. 
Ez egy igazi történelmi szezon volt, hiszen kettős bajnoki címet ünnepelhettünk - és a szezon kapcsán csak egyetlen dolgot sajnálhatunk: azt, hogy véget ért. Számtalan felejthetetlen meccset láthattunk, örökké emlékezetes élményekkel lettünk gazdagabbak, akár a kupamrékőzéseket, akár a bajnokikat vesszük figyelembe. Hazai pályán minden mérkőzésünket megnyertük, a legtöbb győzelem mellett a legkevesebb kapott gól is a nevünkhöz fűződik, valamint Tasi Róbert személyében a gólkirályt is csapatunk adta ebben az idényben.

Köszönet, és gratuláció jár tehát az egész éves teljesítményért a csapatnak, hogy ezzel a csodálatos idénnyel ajándékoztak meg bennünket, és végül bajnoki címnek örülhettünk! Nem kívánhatunk mást, csak hasonló folytatást, de egy biztos, ezt a szezont sokáig fogják még emlegetni Nagyszénáson. 

2011/12-es Békés megyei II. osztály felnőtt, és ifjúsági bajnoka tehát a: NAGYSZÉNÁS SE!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.