- Asztalos Gáborhoz hasonlóan nyáron kezdted újra a nagypályás futballt, bár neked hosszabb volt a kihagyás. Megtaláltad -e újra a régi motivációt, és ha igen, mi az oka?

- Igen, egyértelműen megtaláltam. Harcolni együtt egy közösséggel a kitűzött célért és tartozni valahova, engem ez éltet. Gyerekkorom óta mindig csapatban küzdöttem, kezdetekben a sportban, majd az élet más területein is - mint a jelenlegi munkahelyem is mutatja. Magam miatt nem feltétlen kezdtem volna újra, a visszatérést a keret összetétele is eredményezte: sok baráttal futballozhatok együtt ismét.

- Milyennek látod a csapaton belüli közösséget?

- Nagyszerű társaság jött össze, ahogy említettem, ez is egy döntő tényező volt az újrakezdésem mellett – és nem csak én vagyok ezzel így. Az összhanggal szerencsére nincs különösebb probléma, de a játék közbeni a megmozdulások néha árulkodóak lehetnek: lehet még finomítani a dolgokon, elvégre egy csapat összecsiszolódásához mégiscsak kell egy bizonyos idő.
A siker titka ugyebár a jó közösségben is rejlik, így engem az motivál, hogy részemről mindent meg is tegyek ennek kialakításáért. Amennyire tőlem telik, társaimat ezért minden körülmények között segíteni is próbálom.

- Hogy sikerült visszarázódni az edzésekbe? A pár évvel ezelőtt látott formád viszontláthatjuk -e?

-Nem igazán okozott nehézséget az újrakezdés. Mivel tizenhárom évig versenyszerűen sportoltam, hozzászoktam a tréningek beosztásához, így meglepetés nem ért ezzel kapcsolatban. Ettől függetlenül a dolog nem volt problémamentes, ugyanis a néhány kihagyott év megbosszulta magát, kicsit eltunyultam, lassabb lettem és nagyon sok plusz kiló is felszaladt. Ahhoz, hogy a régi formám visszanyerjem, egy dologra lenne szükségem: nagyjából 15 kilogramm leadására.  Amennyiben ez megtörténne, pontosan úgy érezném magam, mint régen – rajta is vagyok az ügyön, szeretném, ha az emberek újra a négy-öt évvel ezelőtti Pajkó Pétert látnák védeni.

-Milyen várakozásokkal tekintesz a szombati rangadó elé? Milyen eredménnyel lennél elégedett?

- Éllovasként várjuk a találkozót, valamint (a helyzetkihasználást leszámítva) a gádorosi kilencven perc is pozitív volt, így mint mindig, bizakodó vagyok. Sokat és jól edzünk, nagyon koncentráltak vagyunk, és utóbbi lesz a leghangsúlyosabb szempont a rangadón is: fejben mindenkinek a maximumot kell adnia. A keret teljes lesz egy sérültünket leszámítva, tehát a jegyzőkönyv ismét tele lesz írva – és így van ez hétről hétre. Úgy gondolom, ez nem kis dolog a megyei harmadosztályban.
Az OMTK-ULE egy képzett csapat, jól tudjuk, játékosai nagy része néhány éve még megye egyes, korábban NB-s szinten is focizott együtt. Az egyéni képességekkel nálunk sincs baj, de azt hiszem, csapatként erősebbek vagyunk, így elérhető számunkra a három pont Orosházán is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés