Az egész nap vigasztalanul hulló eső a mérkőzés idejére sem maradt abba, így még véletlenül sem lehetett az "ideális futballidő" közhelyet használni - a játékosok bőrig ázva várhatták a kezdő sípszót. A régóta sérült Simon László mellett Horvát Antal is sérüléssel bajlódott, így őt csak a kispadra jelölte Boér Zsolt vezetőedző, felállásunk tehát kissé felforgatottnak tűnhetett első látásra.

A lehető legjobban indult számunkra a rangadó, ugyanis még a tapogatózás pillanataiban büntetőt harcolt ki Vincze, amit Trenka (szokásához híven) magabiztosan értékesített. Sajnos nagyon gyorsan jött is a válasz, Boros egyéni akció után éles szögből lőtt a rövidbe védhetőnek tűnő gólt. Ettől a pillanattól kezdve nem a mi szánk íze szerint folyt a találkozó, egy-két szórványos ellenakciót leszámítva szinte végig az ULE birtokolta a labdát, habár az első félidőben ez még jobbára meddőnek bizonyult. Mi beadási lehetőségekig jutottunk, az Orosháza pedig szabadrúgásokig, valamint egy Debreceni-Maglóczki párharc után megítélt tizenegyesig - Buza erőtlen és rosszul helyezett lövését szerencsére Pajkó kifogta, így 1:1-gyel vonulhattak pihenőre a felek.

Sajnos hasonló mederben folyt tovább a második félidő is, előbb egy Buza-ziccerben (ismét Pajkó védett bravúrral), majd újfent egy büntetőben nyilvánult ez meg, a felállás nem változott: Maglóczki buktatta Debrecenit, a vétkes sárgát is kapott az eset miatt. Pardi itt már nem hibázott (habár Pajkó ezt is majdnem hárította), viszont középhátvédünk utána sajnos igen, ugyanis szövegelésért nem második sárgát, hanem azonnali piros lapot kapott Mihálik játékvezetőtől. Innentől viszont összeomlás helyett komoly tartásról tett tanúbizonyságot a csapat, a cseréknek is köszönhetően frissebbnek tűntünk ellenfelünknél, a játék mind inkább áthelyeződött az emberelőnyben játszó OMTK térfelére. A hajrához közeledve egy pontos Baki-beadás után a jól beszálló Horvát fejelt megérdemelt gólt a rosszul kimozduló Szabó kapujába, ekkor már-már a győzelem esélye felcsillant... A végjáték viszont nem nekünk kedvezett. Már a hosszabbítás negyedik percében jártunk, mikor is Mihálik egy kapunk előterében elvégzett bedobásnál látványos karmozdulatokkal mutatta, hogy letelt az idő, azonban úgy gondolta, a beadást még megvárja... A többi már történelem: Lövei lefejelt labdája teljesen üresen (sokak szerint leshelyzetben) találta Elekest, ő pedig nem hibázott, és eldöntötte a három pont sorsát.

Szomorú végkifejlete volt ez egy igen jól induló rangadónak, azonban azt talán kijelenthető, hogy a végeredmény a játék képét és a helyzetek számát tekintve reális - csak a második félidő egy részében tudtunk mi irányítani valamelyest, egyébként sajnos teljesen passzív, pontatlan és ideges volt a csapat nagy része. Aggodalomra azonban semmi ok, még hátra van egy őszi forduló, valamint egy teljes tavasz, ahol lesz lehetőség bőven a javításra... Aztán pedig várhatjuk a visszavágót.

Felállásunk: Pajkó - Asztalos, Maglóczki, Kovács - Pekár (Kecskeméti), Hatfaludy, Baki (Viszkok R.), Szilágyi (Horvát), Godár (Zábrák) - Vincze, Trenka (Balogh). 

Gólszerzőink: Trenka, Horvát.

Boér Zsolt értékelése: "Nagyon sajnálom, hogy így alakult, mert 2:2 után már úgy éreztem, sikerül minimum egy pontot elvinnünk Orosházáról - és a hármat sem tartottam kizártnak az akkor látott játék képe alapján. Hiszem, hogy a reális eredmény a döntetlen lett volna, leginkább azért, mert tíz emberrel is megmutattuk, hogy vagyunk olyan csapat, mint az ULE. Az persze biztos, hogy fejben sokat kell fejlődni a srácoknak, de az emberhátrányban mutatott hozzáállás és játék bizakodásra ad okot a jövőben is."

Az ellenfél támadója, Buza Barnabás így látta a történteket: "A műfű azt kompzenzálta, hogy az időjárás ellenére nagyon jó pálya fogadta a csapatokat, viszont azt sajnos nem tudta, hogy nagyobb legyen a nézőszám, úgy gondolom, más körülmények között sokkal-sokkal több ember látogatott volna ki. Az elején látott óvatoskodás közben a Nagyszénás egy könnyű síppal befújt büntetővel szerzett vezetést, onnantól viszont átvettük az irányítást, szerencsére sikerült is gyorsan egyenlíteni. Innentől kezdve úgy érzem, a második gólig és a jogos kiállításig abszolút a mi akaratunk érvényesült (még büntetőt is hibáztunk), viszont utána el kell ismerni, jól küzdött és feljött ránk ellenfelünk, megérdemelten egyenlítettek. 2:2-nél egy sebességgel feljebb kapcsoltunk, és úgy gondolom, csak idő kérdése volt, hogy mikor jön a harmadik találatunk. Azt gondolom - és hiszem, hogy a vendégek is osztják ezt -, hogy ennyivel mindenképp jobbak voltunk a mérkőzés összképe alapján, és jogosan nyertük meg a rangadót. További sok sikert kívánok a Nagyszénásnak! Nagyon félve várom a tavaszt a közelmúlt tükrében, a ki nem állások miatt kicsit komolytalanná vált a bajnokság."

Jövő hét szombaton Medgyesbodzás ellen, hazai pályán zárjuk az őszi szezont, a mérkőzés kezdési időpontja 13:00.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés