Történt ugyanis, hogy vendég részről váratlanul komoly utózöngék láttak napvilágot – és ezek nagyon kis része érthető csupán. Kezdjük a legelején: ez a kilencven perc csak nevében volt derbi, a két csapat közt egyébként is meglévő minőségbeli különbséget a gádorosi hiányzók száma csak tovább nagyította, így lett ebből számunkra egy végtelenül sima győzelem. Remekül jelzi a találkozó egyoldalúságát, hogy a szomszédoknak (focis szlenggel élve) kapu felé nézni sem sikerült, nem hogy helyzetet, netán lehetőséget kialakítani, még egyenlő létszámmal sem. Ennek oka pedig még véletlenül sem a (szerintük) rosszul fújó játékvezetőn múlt. Ha nagyon szeretnénk azt a bizonyos szőrszálat hasogatni, hát tessék: a sípmester valóban nem volt a helyzet magaslatán, ugyanis részünkről egy (Maglóczki), a gádorosiaktól pedig három (Holecska, Pisont, Váczi) piros lap bizony a zsebben maradt. Azt még a legvérmesebb vendégszurkolók sem állíthatják, hogy ez az arány a Nagyszénásnak kedvez, hiába szedtek össze azon kívül két (rendkívül buta) kiállítást. A Gádoros elnök-edzőjéről egy apró gondolat: alapvetően tényleg becsülendő lenne, hogy ötven év felett pályára lép, és segít szeretett csapatának, azonban a szombati alattomos megmozdulásaival inkább rombolta a renoméját, mintsem tiszteletet vívott volna ki. Balogh lekönyöklése „egy dolog”, azonban Trenka gólöröm közben (!) való megrúgása futballpályán ritkán látható jelenet volt, és… Nos, maradjunk annyiban, hogy egyikért sem jár Fair play-díj.
Boér Ernőt megkérdeztük a gádorosi Facebook-oldalon őt ért vádakról, a következőt felelte: „Bandira már csak a Pista (Pisont István, 31-szeres válogatott futballista – a szerk.) iránt érzett tiszteletből sem használnám azokat a bizonyos jelzőket, az viszont való igaz, hogy az ő és csapata igen durva stílusát kifogásoltam, valamint szóvá is tettem. De még véletlenül sem a leírt jelzőkkel, és erre tanúk is vannak.”

Sajnálatos, hogy ilyen dolgokról kell értekezni egy ennyire egyértelmű végkimenetelű mérkőzést követően, remélhetőleg a vihar gyorsan elül, és nem lesz a dolgoknak folytatása semmilyen szinten.

Boér Zsolt, csapatunk vezetőedzője is elmondta véleményét, már rákanyarodva a szombaton ránk váró erőpróbára is:
„Annak nagyon örülök, hogy a csapat így állt hozzá a hétvégéhez, igaz, hogy az őszinél gyengébb Gádorossal találkoztunk, de esélyt sem adtunk nekik, ez pedig a maximális koncentrációnkra vezethető vissza – az eredmény hízelgő a vendégekre nézve. Kapusunknak semmi dolga nem volt, minimális veszélyt sem jelentettek a gádorosiak, úgyhogy ezért sem értem a játékvezető elleni komoly kirohanásukat. Szilágyi Henrik sérülését sajnálom - remélem, hétvégére felépül -, de annak azért örülök, hogy a komolyabb faultokból végül semmi nagyobb bajunk nem származott.” – fogalmazott az edző.
„Közhelynek hangzik, de a hétvégére ugyanúgy készülünk, mint a többi meccsünkre.” – folytatta a mester – „Külön nem készülünk senkiből, a végkimenetel nem ezen fog múlni. Biztos lesz, aki megkülönböztetett figyelmet kap, de ez főleg a fejbeli dolgokon és a lelkesedésen fog múlni. Úgy érzem, az eredményeinkkel megteremtettük magunknak azt a helyzetet, hogy magabiztosan léphessünk fel, ennek ellenére 45-55%-ra mondanám az esélyeket, bízván abban, hogy a hazai pálya kiegyenlíti azt a minimális fórt. Ők előnyösebb helyzetben vannak, tekintve, hogy számukra a döntetlen is elegendő, de ha számunkra rosszul alakulnak a dolgok, és tisztességes csatában alulmaradunk, egy pillanatig sem szeretném erre fogni. Bármi is történjen, ez a mi érdemeinkből már semmit nem vehet el, akármilyen osztályban játsszunk is, példaértékű, ahogy nyomás alatt lehoztuk eddig a bajnokságot egyetlen vereséggel. Végkimeneteltől függetlenül bízom benne, hogy mindkét csapat egy osztállyal feljebb kezdi meg a küzdelmeket nyártól, mert nyilvánvalóan egyik gárda sem megye hármas szintű.”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés